- Rahmanyinov Harangok című művét ma kétféle előadásban is meghallgattuk otthon a koncert előtt. Kirill Kondrasinnal orosz, igazi szláv kórussal és moszkvai zenekarral, meg egy amerikai csapattal Atlantából, Robert Shaw (Toscanini egykori kórusvezetője) vezényletével. Ez utóbbi CD füzetkéjébe bevették a teljes jelenléti ívet. 17 első hegedű, 15 szekund, 10 brácsa, 11 cselló, 8 nagybőgő a vonóskar létszáma. A kórus ehhez képest 29 szoprán I.-ből, 34 szoprán II.ből, 29 alt I.-ből, 30 alt II.-ből, 26 tenor I.-ből, 26 tenor II.-ből, 28 baritonból és 28 basszusból állt. 230 énekes. Azt mondtad, hogy a rahmanyinovi "túlhangszerelés" miatt van ekkora kórusra szükség. Az Oratóriumkórus ennél lényegesen kisebb felállásban jött ki most a színpadra, míg a zenekar létszáma hasonló volt az Atlanta Szimfonikusokhoz. Szerinted ki tudta egyenlíteni ezt az óriási különbséget?
- Sajnos nem teljesen. Bár egységesen szólt, azért az óriási zenekarral nem versenyezhetett. M. Timi barátnődet sem láttam, talán másokat is elkapott a H1N1.
- Te figyelted, hogy az ütősök üvegkalitkába voltak zárva? Mit követtek vajon el?
- Erre többféle elméletet hallottam már, de nem értettem meg mi az értelme. Vacakul szólt minden az üveg mögül...
- Mint a lecsüngő húsvéti sonkák a füstölőben, amikor tompán összekoccannak a kampón. Nekem gyomorfájásom lett ettől az elrendezéstől. Milyen bűnt követtek el, hogy kalitkába zárják őket, saját füstjükbe, mondd már!?
- Biztos nem tudnak elég halkan játszani és nem volt más megoldás.
- Na, de ott volt velük a korát meghazudtoló balkezes tanárnőjük is az üveg mögött. Miért nem tanítja meg őket halkan ütni? Legfőbbképpen, miért kellett a tanárnőnek is a kalitkában játszania? A szép új triangulumot néha állványon ütötte, néha meg kézbe vette és a paraván fölé emelte. Az állványon nem lehetett hallani, igaz két- sőt talán több ütős technikát is alkalmazott. Mondd, itt is úgy lesz, mint a vibraphonnál? A 6-ütős technika is kifejleszthető lesz a triangulumnál?
- Nekem sem világos, miért kell a triangulumot állványon használni, de azt sem, hogy hogyan lehetne ilyen körülmények mellett színvonalasan játszani. Az üveg mögött az ember saját magát 10-szer hangosabbnak hallja, mint máskor, míg a zenekar többi részét 10-szer halkabbnak. Sem az arányok nem állnak össze, sem a ritmikai nüanszok. A hangszerek hangszíne beszorul ebbe az akusztikai csapdába, véletlenszerű hangkioltások és visszacsatolások keletkeznek.
- Pedig láttunk már ilyent modern-jazz koncerteken.
- Igen, de ott a "befogott" dobos többnyire fejhallgatót kap, ami egyfelől a halláskárosodását csökkenti, másfelől beadják neki a keverőről a Main-mixet, így az arányokat 100%-osan tudja kontrollálni.
- Ha nem lett volna ennyire szomorú ez a színpadkép, még vicces is lehetett volna az a kis cintányéros, aki mégis megpróbált az üvegkerítés ellenére hangot kicsiholni hangszeréből, de szegénynek esélye sem volt rá. Te, valamit nem értek! Ha a kórus csak ilyen kis létszámban tudott megjelenni, akkor nem kellett volna inkább az egész zenekart üvegkalitkába zárni? Így helyreállíthatták volna vele a hangzásarányokat.
- Helyre! Csak az egésznek nem lett volna úgy értelme! Emlékszel a múltkor a Sevillai borbélyra? Ott az egyik előadáson az I. kürtös rákényszerített, hogy a plexi fal mögött játsszam. Azonfelül, amit az előbb mondtam az arányokról, még hozzájön az a megalázó érzés is, amit az okoz, hogy bűntelenül, anélkül, hogy meggyőződnének előre problémás zenei qualitásaidról, hátravágnak a koszos, összetaperolt plexi mögé.
- Úgy hallottam, hogy az EU-ban munkavédelmi előírások is vannak a hangerőre nézve.
- Vannak, éppen ezért azok például, akik már a fülüket korábban károsították túl hangos könnyűzenék fejhallgatós élvezetével, vásárolhatnak speciális, egyedileg készített, a fülük karakterisztikáját figyelembe vevő hallókészüléket, amelyik lehet egyben szigetelő füldugó is. Ezek külön is megvehetők, de nem olcsóak. Ugyanakkor más munkavédelmi előírások alapján pedig nem lehet senkit sem arra kényszeríteni, hogy optikailag tisztátalan, nem plánparallel falú üvegkalitkákban dolgozzon, amelyek akusztikai tulajdonságai merőben eltérnek attól a légtértől, amiben a zenekar többi tagja tartózkodik.
- Ez azért nem is igazi kalitka!
- Persze, hogy nem! Az Állat és Növénykertben sincsenek az átlátszó kerítések a tigriskifutóknál felül lezárva. A kövér tigrisek- hasonlóan a zenekari ütősökhöz- lusták átmászni az üvegkerítésen. Veszélytelenek.
- A második részben is bent lesznek a kalitkák? Csak azért kérdezem, mert gyomorgörcsöt fogok kapni.
- Nem fogsz. Hazamegyünk. Én azért, mert szolidáris szeretnék lenni az ütősökkel. Egyébként Tóth Peti - egy-két hamis hangtól eltekintve- zseniálisan timpanizott. Igazi romantikus timpanista lesz belőle egyszer. Egyéniség. Majd legközelebb meghallgatjuk.
- Legközelebb?
- Legközelebb előre tisztázzuk a pénztárnál, hogy mi a helyzet az üvegkalitkákkal.
- De hát ajándékba kaptuk a jegyet Kálmántól!?
- Úgy értem az Állatkertben! Ha nincs üvegfal a tigriseknél, akkor mi be sem megyünk oda.
Montag, 23. November 2009
zuglói filharmonikusok és oratóriumkórus 2009. november 22. művészetek palotája
Abonnieren
Kommentare zum Post (Atom)
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen